Mit tehetünk a paneltüzek ellen!

 

Az utóbbi években több tragikus paneltűz is pusztított Magyarországon. Februárban, Debrecenben tizennégyen sérültek meg, miközben egy panelház több lakása teljesen kiégett, júniusban Budapesten egy ember meghalt, tizenhetet pedig kórházba kellett szállítani. A tulajdonosok azonban az intő példák és a szigorú figyelmeztetések ellenére, sem tartják be a tűzvédelmi előírásokat. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogy melyek a panelházak leggyengébb pontjai, és hogyan védekezhetnek a lakók a tűz terjedése ellen. Veszélyek A lakástüzek legveszélyesebb típusa a sokemeletes lakóépületek kigyulladása, melyet a legtöbb esetben az emberi felelőtlenség okoz. Az ipari technológiával épült házak tűzvédelmi szempontból igen rossz adottságúak, azonban hiányosságaikat több-kevesebb ráfordítással ki lehet küszöbölni.
A panelépületek legnagyobb hibája a tűzgátló-elválasztó szerkezetek hiánya, ami különösen a sok lépcsőházas szalagházak esetében jelent veszélyt. Nemcsak a lángok terjednek könnyen, hanem a füst is, mivel a lépcsőházak a legfelső szinten általában össze vannak kötve.
A lakótelepi lakások eredeti ajtói nem tűzálló anyagból készültek, és bár ezeket sok helyen kicserélték már, az újak sem lettek sokkal jobbak tűzvédelmi szempontból. Gond az is, hogy a házak elektromos hálózatát a mostaninál sokkal kisebb terhelésre tervezték, így gyakran előfordul zárlat, ami szintén tüzet okozhat.
A panelépületek legneuralgikusabb pontjai a függőleges építészeti aknák, mint a szemétledobó és szellőző rendszer, valamint a víz és csatorna aknák. A szemétledobó csőrendszere nem hermetikus zárású ejtőcsövekből épült, a szellőző rendszer pedig nem tűzzáró kivitelű.
A szemétledobó rendszer esetén a bedobott égő, izzó anyag, cigarettacsikk jelenti a legnagyobb veszélyt, s a tűz nem csak a földszinten lévő gyűjtőben, hanem a csőben bárhol lerakódott vagy keresztbefordult éghető anyagoknál is lángra kaphat. A szellőzőrendszer a gyakran tűzhelyen felejtett ételek miatt kritikus. A víz és csatorna aknák (a panellakók által jól ismert zajok forrásai) értelemszerűen a vizes helységeknél futnak, vagyis a kevésbé veszélyes fürdők mellett pont a konyháknál. Ezeket az aknákat annak idején jellemzően egyszerű pozdorjalemezekkel zárták le, amiken a keresztül a tűz pillanatok alatt behatol az aknarendszerbe. Az aknarendszerekben pedig a tűz az évek alatt lerakódott zsír és olaj segítségével szó szerint futótűzként terjedhet tovább egyik emeletről a másikra.
Sok problémát okoznak az önkényesen lezárt folyosórészek és az ellopott tűzvédelmi alkatrészek is, valamint a házon kívül álló autók, amik eltorlaszolják a tűzcsapokhoz és a házakhoz vezető utakat. Az a pár perc ugyanis, amíg az akadályt elhárítják, pont arra elég, hogy egy lakás teljes terjedelmében égni kezdjen.

 

A MFB honlapján közölt információk szerint, a Panel Plusz néven futó panelfelújítási program - melyben az állam kiegészíti az önkormányzatok és a lakók egyharmad-egyharmad arányú költségvállalását - a szellőzőtisztítást nem támogatja, az épületgépészet korszerűsítésére, felújítására viszont lehet pályázni.
A tűz fittyet hányva a gravitációnak, felfelé könnyebben terjed, így a legjobb védekezés, amit tehetünk, ha a földszinten veszünk lakást. Innen ugrani is kisebbet kell. De mást is tehetünk az ugrást megelőzendő. A magasépületekben kötelező a tűzvédelmi rendszerek beépítése. Két fő védelmi rendszer működik: az egyik a száraz felszálló vízvezeték, a másik pedig a hő- és füstelvezető ablak, mely a füst szabad távozását segíti. Az ablak az épület legfelsőbb szintjén található, de a földszinten elhelyezett mechanikus karral néhány másodperc alatt a lakók is kinyithatják. Kérdezzék meg közös képviselőiket, hol találják ezeket a berendezéseket, és hogyan kell működtetni őket.
Jó, ha van a lakásokban rendszeresen bevizsgált oltókészülék, és a már párezer forintért kapható, elemes füstérzékelő-riasztók is jó szolgálatot tehetnek, különösen az éjszakai tüzeknél. A fent felsorolt problémák egy részét a lakók saját erejükből is elháríthatják: a konyhai szellőzőket tanácsos hőre záródó csappantyúkkal felszerelni, amelyek szükség esetén tűzálló anyagú ajtóval zárják le az aknákat. A ház felújítása esetén érdemes nemcsak a külső hőszigetelésen javítani és a külső nyílászárókat cserélni, hanem a belső gépészetet, s az elektromos rendszer felújítani, a lépcsőházak hő- és füstelvezetését átvizsgálni, valamint a belső szellőzőt kitisztítani.
A szellőzőaknák tisztítására szolgáló eljárás során a szellőzőket felülről (a ház tetejéről) egy berendezés segítségével tisztítják meg, majd a vezetéket fertőtlenítő anyaggal kezelik. Egy lakásra néhány ezer forint költség hárul a tisztítás árából. A költség duplán megérheti, mivel a koszos csövek a tűzveszély mellett egészségügyi kockázatot is jelentenek, hiszen a lerakódás táptalaja a fertőzéseknek.